Ingyenes szállítás Foxpost csomagautomatába!

A kávé történelme: Afrikától a világig

A kávé nagyon hosszú utat tett meg Afrika termőterületeiről, ahonnan származik. Ebben a cikkünkben elmeséljük nektek, hogy mégis hogyan jutott el a csészénkig a történelem során. Belegondoltatok már abba, hogy a kávé micsoda történelmi jelentőséggel bír? Mielőtt beleszürcsöltök a mai kávétokba, elárulom nektek azt, hogy ez az ital egy igazi kincs az emberiség történelmében. Erről afrikai származása is tanúbizonyságot tesz, ugyanis meg fogjuk vizsgálni, hogyan játszik szerepet a kontinens az ital világhírűvé varázslásában. Ismerősnek hangozhat számotokra már a történet, hiszen Afrikáról tettünk már említést előző bejegyzéseinkben olvashattok:

Kávétermelő országok 

A kávé története

Afrikai származás 

Nagy távok megtétele közben terményünk sok mindent átélt. Ellopták és megszállták. Az afrikai gyökerek segítenek nekünk megérteni a történetét és emlékeztetnek minket arra, hogy milyen kapcsolatot ápolt Afrika illetve az afrikai kávé a világ többi részével.  

Az emberiség legelső emléke a kávéról a 15. századra vezethető vissza. Ez az emlék a bizonyítéka annak, hogy a jemeni szúfi kolostorokban már fogyasztották a kávét. Feltételezések szerint Jemenben már a 15. század előtt is jelen volt, viszont a legelső felfedezőjeként Káldi kecskepásztorhoz tartják számon, akiről legenda is született. Káldi Etiópiából származó pásztor volt, aki Kr.e. 300 körül élt. Legeltetés közben megfigyelte, hogy kecskéi másképpen, élénkebben viselkednek egy bizonyos piros bogyós növénytől. Gondolta, ő maga is kipróbál néhányat és hasonló tapasztalatokat élt át, mint állatai. Feleségével is megosztotta ezt az élményt, aki azt javasolta neki, hogy menjen el a közeli kolostorokba és mutassa meg az ottani szerzeteseknek, hogy mire lelt. A főszerzetes ekkor először elutasította, majd a kávécserjéket a tűzbe dobta. Ekkor hirtelen nagyon finom illat terjedt el, ezért inkább megmentették a kis bogyókat és vízbe tették, hogy meg tudják őrizni. Így született meg az emberiség első csésze kávéja!  

Afrika kávékereskedelmi története 

A kávékereskedelem nyomon követését Északkelet-Afrikára vezethetjük vissza, a félszigetre, amelyet az Arab-tenger és az Ádeni-öböl vesz körül. Etiópia és Jemen között évszázadokon át a Bab-el-Mandeb szoroson keresztül folyt a kereskedelem, amelyet Etiópia Könnyek kapujának is neveznek. A híres etiópiai Ákszúm városának a harmadik és a hatodik század között közvetlen, szoros hozzáférése volt a Felső-Nílushoz és a Vörös-tengerhez. Ezt a térséget Afrika legnagyobb piacának tekintették. Kereskedelme kiterjedt a mai Szomália, Dzsibuti, Egyiptom, Jemen és Szaúd-Arábia területeire. A kereskedők többek között elefántcsontokkal, teknősbékával, arannyal, smaragddal, selyemmel és fűszerekkel kereskedtek. Nagyon gazdag térség volt ekkor, hiszen ezekkel a termékekkel hatalom volt a királyság kezében.

Sajnos, közbeszólt az Iszlám és a kalifátus terjeszkedése, amely az egész Vörös-tengert és a Nílus nagy részét uralma alá helyezte és nagyon gyors terjeszkedésnek indult, amely Észak-Afrikát is magába foglalta. A kalifátus kezébe vette a kávé árusítását, viszont a 14. századra belefáradtak a kávéért folytatott kereskedelembe Etiópiával. Ravasz módon oldották meg a kialakult helyzetet, ugyanis úgy döntöttek inkább elkezdik csempészni az etiópiai kávécserjéket Jemenbe.

Az elkövetkező 200 évben…

széles körben termesztették Jemenben a kávét, amelyen Afrikával osztoztak. A termelésben sokat segített az, hogy nagyon termékeny földnek örvendett a térség, valamint a csapadéknak is köszönhető, hogy Mocha környékén nagyon szépen növekedett a bogyós növényünk. Tehát, innentől kezdve elfogadott tény, hogy Jemen hatalmas szerepet játszik a kávé történetében, amely azóta is az egész világ mozgatórugója. Ehhez egy híres legenda kapcsolódik, amely szerint az ádeni mufti, Gemaleddin, Etiópiában járt. Az útja során rosszullétek kísérték.

A fáma szerint egy csésze kávét kért, amely azonnal meggyógyította őt. Nagyon lelkes volt és boldog és úgy döntött, hogy Jemenben is megismerteti az italt és a cserjéket. A kávé nagyon gyorsan a nép szokásává vált, mindenki elkezdte fogyasztani Közel-Keleten és Európában is. Jemenben a Mocha kikötővárosról még a csokoládéval töltött kávé ital nevét is megadja számunkra. A kávé hatalmas szerepet játszott ekkor a birodalomban kereskedelmében. A mindennapok részévé vált, ezért a 16. századra az Oszmán Birodalom kávé monopóliumokat épített ki, amelyért teljes hévvel kiállt és védelmezett. Ennek érdekében még azt is kifejlesztették, hogy a kávé bogyókat sterillé varázslása érdekében felforralják. Igyekeztek megakadályozni az ellopását és az elterjedését más területeken. Jemen volt a régió stratégiai középpontja a kávé exportálásában, összeköttetésben volt a Vörös-tengerrel, ami A kávéexport számára kaput jelentett, hiszen innen egyenesen Egyiptomba és Szíriába szállították a kávét, amelyet tevekaraván utak kísértek. 

Észak-kelet Afrika a kávékereskedelem kezdeteinek megvitatásában fontos szerepet játszik. Nem csak az arabica kávé szülőhazája, de az első hely, ahová tengerentúlra szállították, mielőtt berobbant a kávéval való kereskedelem.  

Európa: 

A legelső európai kávéházat 1645-ben nyitották meg Velencében, mivel a velenceiek szoros kapcsolatot ápoltak az oszmánokkal, jelentős kereskedelmi partnerek voltak.  

 Az Oszmán-Birodalom szorgosan védett kávémonopóliumaiba mégis bejutottak a hollandok, akik az 1600-as években ellopták Jemenből a kávémagokat. Innen Jáva szigetére vitték a megszerzett magokat és ültetvényekre szórták őket. Itt jávai munkaerőt alkalmaztak és dolgoztatták őket a földeken. Európában a hollandok a 17. század elején Srí Lankán nyitották meg az első európai tulajdonban lévő kávéházat és innentől kezdve a portugálok és a spanyolok elkezdték a kávét termeszteni Brazíliában és Közép-Amerikában. Nem sokkal később a kávéházak szerte Európában elkezdtek megnyílni és az emberiség igazi lelkesedéssel beszélt az újonnan felfedezett italról. 1650-ben Oxford, 1652-ben Londonban, 1659-ben Marseille-ben, 1663-ban Amszterdamban, majd 1672-ben Párizsban nyíltak meg a helyek.  

Amerika: 

Amerikába legelőször Gabriel de Clieu hozta el a kávébabot. Az Új-Világba tartó útjára kávé palántákat csempészett Franciaországból 1720-ban. A csemeték közül egy élte túl az utat és maga Gabriel is majdnem meghalt kiszáradásban. A megmaradt palántával megosztotta vizét és mikor Martinique-be ért a növény virágzásnak indult, majd elültette és gyorsan elterjedt. Ezáltal a kávé a Karib-szigeten is híressé vált.  

Afrikai visszatérés: 

Franciaország tengerentúli megyéjében megjelent egy teljesen új fajta kisebb kávébab, amelyet az arabica fajta kávé egy másik típusának véltek. Ez a palánta volt az, amely először megjelent Közép- és Dél-Amerikában. Valójában igazából úgy tűnik, hogy Francia-Guyana volt a kiindulópontja és onnan terjedt el. Ehhez is kapcsolódik egy fáma, amely szerint az 1700-as években Francisco de Malo Palheta Brazíliába látogatott, aki katona volt. Neki köszönhető, hogy Brazíliában elterjedt a kávé. Brazíliában állomásozott és Francia-Guyanába küldték, hogy kávébabot szerezzen a helyi kormányzótól, aki nem volt hajlandó adni neki. A kormányzó felesége viszont nagyon pozitívan állt a fiatal és derék katonához, ezért ő mégis kávészemeket adott neki. Így hát 1893-ban, 600 évvel később, a Brazíliából származó kávét Kenyába és Tanzániába hozták, amelyek nem esnek messze származási helyétől, Etiópiától. Ezzel a kávé transzkontinentális útja befejeződött. 🙂

Miért tisztelik az etióp kávét?

Érdekességnek gondolom azt is megemlíteni, hogy ezért tisztelik annyira az etióp kávét, hiszen valójában az az eredeti. Ez a tisztelet már a 10. század óta jelen van az etiópok életében. Olyannyira szeretik a kávét, hogy a fogyasztása napi rutinjuk része. A kávépörkölés nem csak egyszerű tevékenység, kulturális szertartásként tekintenek rá. Ők a kontinens legnagyobb kávéfogyasztói, valamint Afrika legnagyobb kávétermelői is egyben. Sok felfedező vélte nagyon érdekesnek a térséget, rengeteg tanulmányút fűződik hozzá.

David Livingstone és John Kirk, két skót felfedező a Zimbabwe folyót követve kezdtek neki útjuknak az 1800-as években. Beszámolóik hatalmas afrikai királyokról regélnek, akik az európai expedíciókat kávé ajándékozással segítik. A hiedelem szerint a királyok célja az volt, hogy a fáradt lelket energizálhassák és az utakhoz tartozó kihívásokat könnyeden kezeljék. Ebből az időből fennmaradtak naplók, térképek, fényképek és kávé válogatások, amelyek részletesen bemutatják az afrikai kontinensen zajló európai kutatásokat. Ezeket a Skót Nemzeti Könyvtárban és a Skót Nemzeti Múzeumban őrzik 

A kávé mai napig is nagy szerepet játszik Afrikában. Az afrikai kávé rögtön felismerhető egyedülálló ízvilágával, amely a nagy magasságban termesztett virágainak köszönhető. Ha te is szeretnéd kipróbálni, akkor webshopunkból máris megrendelheted az igazi afrikai Giallo kávénkat. Ha már esetleg kipróbáltad írd meg kommentben milyen élményt nyújtott. 🙂

Szólj hozzá!

Termék a kosárba rakva
0 termék - Ft