Kedvezményes ajánlatainkat keresd az akcióink között!

Arabica vagy robusta kávé? Mi a különbség?

Létezik egy kávébab, amelyről ódákat zengenek és a legjobbnak tartják a világon. Uralja a világ kávétermelését és irányítja a piacot. Az emberek nem csak kiváló minősége, hanem édes és savas ízjegyei miatt is imádják. Arabica vetélytársaként sorakozik a robusta. Igazán markáns neve miatt képesek rögtön elítélni őt. Az égettebb és intenzívebb ízvilága nem mindenki számára lehet ínycsiklandó, de az emberek zöme őt is szívesen fogyasztja. 

Természetesen, mindkét kávéfajta finom a maga módján. Ízviláguk különbözhet azért is, mert a termesztés és a feldolgozás során különféle kémiai tulajdonságokra tesznek szert, amelyek befolyásolják a végső ízprofilt. A minőségüket és az összetettségüket számos tényező befolyásolhatja: a növény fajtája, betakarítása, feldolgozása és pörkölése. A gondozás és a megfelelő figyelem az, ami igazán különlegessé teszi a csoda italunkat. 

Világszerte 120 kávéfaj létezik, viszont a reggeli bögrénkben, több mint valószínű kettővel fogunk találkozni: Coffea Arabica és Coffea canephora, azaz robusta. Első látásra nagyon hasonlónak tűnhetnek, mégis mi lehet a különbség közöttük?

Rengeteg botanikai és kémiai különbség határozza meg mindkettőt, amelyek jellegzetes ízjegyeket kölcsönöznek számukra. Az egyik gyümölcsösebb és édesebb, míg a másik mogyorósabb és testesebb magasabb koffein tartalommal. Egy valami viszont közös bennük: a világ kávétermelésének 60%-át foglalják el.  

Eredetük 

Számos kutatás során kiderült, hogy aarabica a robustából származik, ugyanis génjeik tanulmányozásából rájöttek, hogy Szudán déli részén robusta keresztezett a Coffea euginoides nevű fajjal, amely által egy új hibrid faj látott napvilágot: az arabica.  Azonban, az arabica volt az első, amelyet használni kezdtek. Az újdonság híre a Vörös tengeren túlra is elterjedt, majd ott megpróbálták kisajátítani a szerzeményt, viszont ez nem bizonyult sikeresnek. Hamarosan, amint népszerűvé vált a serkentő ital, növény- és vetőmag csempészek ezrei vették kezük ügyébe, így az egész egyenlítő területén meghonosodott. Éppen ezért is nevezik kávé övezetnek ezt a területet.

Manapság már sok országban termesztik mindkét fajt, azonban a világ robustájának legnagyobb része Közép- és Nyugat-Afrikában, Indiában, Indonéziában, Vietnamban található. Az arabica viszont Kelet-Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában.  

A kávécserje 

A kávécserje egy olyan örökzöld növény, amely cserjeként vagy kisebb faként növekszik. Akár 1,5 méter magasra is nőhet.

Az ágon lévő cseresznyék nem azonos időben érnek meg, így a kézi szedés a legjobb módja a gondozásának. Ez azért is a legjobb módszer, mivel szedés közben nem árthatunk azoknak a terméseknek, amelyek még nem értek meg. 

Tehát mi a különbség az arabica és a robusta fái között?  

robusta fa általában magasabb, mint az arabica. Akár 10-12 méter magasra is megnőhet, ellentétben az arabicával, amely 3-4 métert érhet el. Ez viszont semmit sem jelent, mivel az arabica termésmennyisége megfelelő gondozás mellett évente 1-5 kg bogyót termel és jellemzően sokkal nagyobbak, nyújtottabbak.  

Mindkét faj kedveli az enyhe és nedves időjárást és nagyon érzékenyek a gyors éghajlat változásokra. Például a fagyra nagyon érzékenyek, amely a termelés szempontjából is hatalmas károkat tud okozni, mivel egész ültetvényeket képes elpusztítani.  

Például 1975-ben a brazil ,,fekete fagy” idején, több mint 200 millió kávéfát érintett az öt napos fagypont alatti hőmérséklet. Következménye az lett, hogy a világ minden táján a kávé ára az egekbe szökött 

Pontosan ezért érzi jól magát az Egyenlítő környékén, főleg a szubtrópusi területeken. Pontosabban, a robusta a trópusok síkvidékein akár 900 méter tengerszint feletti magasságban is megnőhet, ahol a hőmérséklet 20-30 Celsius foknál is melegebb.  Ezzel szemben az arabica a hegyoldalakon virágzik a tengerszint felett 900-2000 méter magasságban, ahol mérsékeltebb az éghajlat, bár az optimális magasság az Egyenlítő közelségétől függ. A csapadék határozza meg a virágzási időszakokat, de az intenzív esőzések vagy aszályok károsíthatják a virágokat és a cseresznyét. Az arabica kifejezetten szereti a csapadékot, hiszen jellegzetesen a nedvesebb időszakokban növekszik. Éppen ezért virágzása akár évente kétszer is előfordulhat. Évente 1500-2000 mm csapadékot igényel, mélyen elhelyezkedő gyökerei segítik neki a túlélést, ha a talaj felső rétege túl száraz, tehát megtartja számára a nedvességet. A bogyók 9 hónappal a virágzás után érnek meg.  

robustát olyan területeken is termeszthetik, ahol instabil az időjárás és évente 2000-3000 mm csapadékot igényelnek.  

Arabica ízjegyei 

A babban lévő kémiai komponensek, például az olajok, a cukrok és a savak sokat hozzátesznek a kávé sajátos ízprofiljához.  

Az arabica nagyobb mennyiségű olajat (15-17%) és cukrot (6-9%) tartalmaz, mint a robusta, amelytől édesebb élménnyel találkozhatunk a csészénkben, összetettebb aromákkal, sima és rugalmas textúrával. 

A babban lévő cukrok pörköléskor lebomlanak és olyan vegyületeket hoznak létre, amelyektől savasabb ízjegyeket érezhetünk.  

A Nemzetközi Kávé Szervezet szerint a világ kávétermelésének több mint 60%-át az arabica termesztők teszik ki.  

Arabica variánsok 

Az arabica kávébab két leggyakoribb fajtája közül a Typica volt az első olyan variáns, amelyet felfedeztek. Ezért az Új Világ eredeti kávéjának tekintik. Typica fajta egészen a jamaicai Kék hegységtől Közép-Amerika térségéig megtalálható. Ezekbe a térségekbe beletartozik Afrika és Brazília is, részletesebb ismertetést ezekről a területekről. Ajánljuk figyelmedbe az alábbi két cikkünket:

A brazil kávé története

A kávé történelme: Afrikától a világig

A második pedig a Bourbon volt, amelyet kiegyensúlyozott aromája miatt díjaznak és a legkiválóbb kávét adja a világnak. Ő A Jemeni Szultán ajándéka volt. 1715-ben indult Mokkából, majd 100 év alatt behajózta a trópus világát.

Robusta ízjegyei 

robusta alacsony olajtartalma (10-12%) miatt sokkal krémesebb textúrát eredményez. Ezt nevezzük cremanak, amelyről egy előző cikkünkben ITT olvashatsz. A jól elkészült crema olajosan tapad a csészéhez és szánkba jutva elképesztő ízekkel bombáz minket, mivel itt rejtőzik a kávé aromája és édessége. Ezeken kívül tartalmaz a forró víz által karamellizált cukortartalmat is. Eszpresszónkról azonnal meg tudjuk állapítani, hogy nem jól készült el, ha nem látjuk a tetején a vörösesbarna, bársonyos-krémes habot. Tehát ez a világos folyadék az eszpresszó extrakciója során keletkezik.  

robusta íze sokkal keserűbb és karakteresebb, mivel alacsonyabb a cukortartalma (3-7%). Ezt megkoronázza a magasabb koffeintartalom (1,7-4%). Éppen ezért szeretik eszpresszóhoz használni.  

robusta magas koffein-tartalma mellett, sok klorogénsavat tartalmaz, amelyek együttes hatása megvédik őt a különböző növényi betegségektől, kártevőktől ezért könnyebb a termesztése.  

Neked melyik kávébab nyerte el a tetszésed? Ha a leírtak alapján nem tudsz dönteni, akkor kóstoláshoz javasoljuk neked a webshopunkban megtalálható 100% arabica kínálatunkból a Rosso szemes kávénkat vagy a Nespresso kapszula kompatibilis Bronzo csomagunkat. A 100% robusta kínálatunkból pedig a Giallo szemes kávénkat vagy a Nespresso kompatibilis Carmino kapszulás csomagunkat.  

 

“Arabica vagy robusta kávé? Mi a különbség?” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!

Termék a kosárba rakva
0 termék - Ft