Kedvezményes ajánlatainkat keresd az akcióink között!

A kávé világnapja, szeptember 29.

A kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon, így hát nem is csoda, hogy egy külön napot jelöltek ki számára, amelyen méltóságteljes ünneplésben részesülhet. Mi is úgy gondoltuk, hogy a kávé megérdemli azt, hogy megünnepeljék. Ennek apropójából mostani cikkünkben bemutatjuk nektek, hogy hogyan is érdemelte ki a kávé a szeptember 29-ei dátumot. 

Meglepetésünkre, a kávé világnapját nem Európában jelölték ki először, hanem Japánban 1983-ban, viszont a nemes italt csak 2009-től kezdte el dicsőíteni az egész világ. Kérünk benneteket, hogy ti is jegyezzétek fel ezt a dátumot és készítsétek el kedvenceteket ezen a napon a cikk olvasása mellé. 

Emlékezzünk! A kávé története

Az emberiség legelső emléke a kávéról a 15. századra vezethető vissza. Ez az emlék a bizonyítéka annak, hogy a jemeni szúfi kolostorokban már fogyasztották a kávét. Feltételezések szerint Jemenben már a 15. század előtt is jelen volt, viszont a legelső felfedezőjeként Káldi kecskepásztort tartják számon, akiről legenda is született. Káldi Etiópiából származó pásztor volt, aki Kr.e. 300 körül élt. Legeltetés közben megfigyelte, hogy kecskéi másképpen, élénkebben viselkednek egy bizonyos piros bogyós növénytől. Gondolta, ő maga is kipróbál néhányat és hasonló tapasztalatokat élt át, mint állatai. Feleségével is megosztotta ezt az élményt, aki azt javasolta neki, hogy menjen el a közeli kolostorokba és mutassa meg az ottani szerzeteseknek, hogy mire lelt.

A szerzetesek ekkor először elutasították, majd a kávécserjéket a tűzbe dobták. Ekkor hirtelen nagyon finom illat terjedt el, ezért inkább megmentették a kis bogyókat és vízbe tették, hogy meg tudják őrizni. Így született meg az emberiség első csésze kávéja, amelyért azóta is hálásak vagyunk! 

Hazánkban a kávé 150 évvel ezelőtt terjedt el a török megszállás idején, Pesten és Budán, viszont ezekre a helyekre csak a törökök járhattak. Nem titok tehát, hogy őseink a kávé mesterségének fortélyait a törököktől lesték el. Történelmi feljegyzéseink szerint Buda visszafoglalásának dátumára tehető. Az országban legelőször Zrínyi Miklós említi meg a kávét híres művében, a Szigeti veszedelemben.

“Egymás közt sok dologról beszélgetének. Kávét kicsin finchából hörpölgetének…” 

Az első magyar kávéház

1714-ben nyitotta meg kapuját. Ekkor a világnap még szóba sem került ezzel a nemes itallal kapcsolatosan. Ezeken a helyeken tudósok, művészek és forradalmárok találkoztak, törzshelyükké alakultak. Itt megvitattak olyan kérdéseket, amelyeknek aztán döntő szerepük volt a társadalomban. Például, a Pilvax kávéház is pontosan ilyen helynek számított. 1848 márciusában Petőfi társaival itt vitatta meg a forradalommal kapcsolatos követeléseit, majd 1848. március 15-én itt hangzott el a Nemzeti dal először, amelyet Petőfi Sándor szavalt el. 

Magyarország kávéházairól egy korábbi cikkünkben olvashatsz. Nem is gondolnád, hogy milyen érdekességekre derül fény.

Bevilaqua Borsody Béla, író és művészettörténész, szerint Európában ugyanezen időkben három féle kávézó létezett, név szerint: pipásház, játékosház és a beszélgetőház.

A pipásház nevéből is már következtetni tudnunk arra, hogy a hely a kávézás mellett a dohányzás helyszíne is volt. Mindemellett, alkalmas volt arra is, hogy az ide látogató emberek kábítószert is használjanak.

A játékosház egy olyan olasz stílusú kávéház volt, amelyben szerencsejátékozni is lehetetett.

A beszélgetőház pedig olyan helyiségnek számított, ahol a meghitt és nyugodt beszélgetésekre volt lehetőség, valamint arra is, hogy újságot olvassanak az oda járó vendégek.

Érdekességek a kávéról

A világnap alkalmából összegyűjtöttünk néhány érdekességet számotokra.

Nézzük… 😊

  1. Brazília, a világ legnagyobb kávétermelője és exportőre, a világ kávéjának a 40% – át itt termelik. 2001 decemberében olyan postai bélyegeket készített, amelyeknek valódi kávé illatuk volt. Az ötlettel a kávéjukat kívánták reklámozni az akkor egyre népszerűbbé váló kolumbiai kávéval szemben, s hogy az emberek a világ másik felén is megismerjék, megbarátkozzanak országuk kedvenc aromájával. A bélyeg a tervek szerint 5 évig megőrizte illatát, s elég volt csak megdörzsölni a felszínét.
  1. Tudtátok, hogy a rosszul elkészített kávé akár váló ok is lehet egyes házasságokban? Világnap ide vagy oda, a történészek szerint az ókori arab kultúrában a nők jogilag csak és kizárólag akkor válhattak el, ha férjük borzalmas kávét készített nekik.
  1. A kávénak két fő fajtája létezik. Az egyik az Arabica, a másik pedig a Robusta. A Robustára savasabb ízvilág jellemző, koffeintartalma magasabb és keserű, míg az Arabica valamennyivel selymesebb, nem túl savas és koffeintartalma is alacsonyabb.
  1. A kávébogyókat leszüretelik, kiszárítják és lehámozzák, csak a babot használják fel belőle, ami eredetileg zöld. A kávébabokat a leszállításuk után rövid időn belül megpörkölik. Néhány perccel később a bab pukkan egyet, és duplájára nő. Még néhány perccel később a kávébab egy újat pukkan: a kávébab pedig már őrölésre kész!
  1. Az emberiség 2,25 milliárd csésze kávét fogyaszt el naponta, amely évente 12 kilogrammnak számít, naponta pedig 5 csésze kávét jelent személyenként. Mi, magyarok pedig 2-2,5 kilogramm kávét fogyasztunk évről-évre. A statisztikák szerint ebből a finnek a legnagyobb kávéfogyasztók a világon, hiszen még az olaszok is ”csak” három bögrével fogyasztanak el átlagosan.

Reméljük élveztétek a sok érdekességeket a kávéról ezen különleges világnap alkalmából. Ti hogyan ünnepeltek?

Szólj hozzá!

Termék a kosárba rakva
0 termék - Ft