Ingyenes szállítás Foxpost csomagautomatába!

A kávé és a tej szerelme

Mindannyian másképpen szeretjük a kávénkat. Van, aki tejjel és van, aki tej nélkül. Emberenként, sőt országonként is változhat ez a tény. Mi magyarok leginkább tej nélkül fogyasztjuk a reggeli nemes italunkat, majd ahogyan haladunk előre a napunkkal, úgy adagoljuk hozzá a tejet.

Olaszország kávé kultúrája ettől sokkal inkább különbözik, ugyanis ők úgy vélik, a tejes koffeines ital reggeli mellé dukál. Tehát, a cappuccinót is csak a reggeli órákban fogyasztják.

Magyarországon elmondhatjuk magunkról, hogy kávénkat szeretjük kiegészíteni tejjel, tejporral, cukorral, tejszínnel vagy akár tejszínhabbal is. A a magyarok 81%-a fogyasztja ezen kiegésszítőkkel italát.

Nézzük hát az erre vonatkozó magyarázatokat, amelyek által ti is könnyebben meg fogjátok érteni. Talán magatokra is ismertek ezen okok hallattán 😊

Első oka az, hogy a tejszármazékokkal próbálunk olyan ízvilágot varázsolni csészénkbe, amellyel elérjük azt, hogy kevésbe váljon keserűvé a kávénk. Bizonyára sokszor ütköztetek ti is olyan problémába, hogy túl keserű ízű volt a kávétok. Ekkor tejjel, cukorral esetleg más tejszármazékokkal próbáltátok feljavítani az aromáját.

A második oka az, hogy a történelem során a magyar kávékultúrát a bécsi és az olasz hagyományok inspirálták. Mindkettőben megtalálható a tej, mint hozzávaló.

A harmadik oka az, hogy a magyarok zöme édesszájú, így tehát szívesen fogyasztja akár desszertként is a különböző kávés finomságokat, mint például a tejszínhabbal díszítetteket.

Honnan ered a tejeskávé?

A legeső ember, aki tejet öntött a feketéjéhez Johan Nieuhof volt. Ő egy holland származású úr volt, aki körbe utazta a világot. Ezekben az időkben a teát már tejjel is itták, ezért ekkor arra gondolt, hogy a kávét is lehet ugyanezen a módon fogyasztani.

Ekkor kezdett el elterjedni a világban a tejeskávé. A 16. században a franciák és a németek is rájöttek, hogy édesebben finomabb a kávé, ezért elterjedt a kávé tejjel. Ekkortól beszélhetünk a cappuccino elterjedéséről is, a bécsi kávéházakban. A cappuccino egyébként a kapucnis barátok csuhájáról lett elnevezve, amelynek neve a kapucíner.

Olaszországban a cappuccino később lett igazán népszerű, mivel az 1930-as években jelentek meg az országban a jó minőségű presszógépek, amelyekkel ezeket eltudták készíteni. Így alakult ki az is, hogy a kapucíner és a cappuccino különbözik egymást. Igaz, mindkettő egyik alapanyaga a tej, viszont a bécsi kapucíner titka az, hogy tejszínhab is készül rá, míg az olasz tejhabbal készíti cappuccinóját.

Pár év múlva, az 50-es években feltalálták a lattet. Helyszíne Kalifornia volt és egy olasz barista nevéhez fűződik: Lino Meiorin. Ő egy sikeres kávézó, a The Caffe Mediterraneum társtulajdonosa volt. Észrevette, hogy a cappuccino, amelyet a kávézójában kínált, nem talál elegendő vásárlóra, azért, mert túl erősnek gondolták. Pontosan ebből az okból kifolyólag többször sok tejjel kérték. Így jött létre először a café latte, majd az 1950-es években Lino már képeket is rajzolt ennek a kávénak a tejhab vászonra.

Az olasz mintára megalapozott első csésze díszített kávék a késő 1980-as és a korai 1990-es években jelentek meg Amerikában, Seattle-ben, majd olyan népszerűvé vált, hogy az egész világot uralni kezdte. Az amerikai kávéág szakértői David Schomer-t tekintik feltalálójának, szerintük ő hozta a köztudatba Espresso Vivace kávézójában, ahol mikrohabbá habosította a tejet. Az 1980-as években kezdett el kísérletezni különböző mintákkal és alakzatokkal. 1989-ben megalkotta a szív mintát, majd 1992-ben a rosetta-t. Miután tökéletesítette technikáját, tanfolyamot indított, amely Schomer Caffe latte néven fut. 

Pár év múlva a kávéművészet – a 2000-es években – már elérte Ausztráliát és az északi országokat. Jelenleg legjobban Ázsiában virágzik ez a művészet és még latte art bajnokságokat is rendezne.

Ti tejjel vagy tej nélkül isszátok a kávétokat?

Szólj hozzá!

Termék a kosárba rakva
0 termék - Ft